Jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben, mert a rendszerben már nincsenek tartalékok – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján.

A párhuzamosan, vagy nem megfelelő logikai sorrendben irányított beteg frusztrálódik, vagy el is vész az ellátórendszerben, üresjáratot vagy éppen túlterhelést okozva egyes területeken. Ezen is változtatna a szakpolitika.

Ahogyan a szakma, úgy a társadalom is most vált nyitottá arra, hogy mélyreható változások történjenek az egészségügyben – mondta a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusát záró szakmapolitikai fórumon Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Az egészségügyi államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az egészségügyi törvény módosításának indokairól, az új ügyeleti rendszerről, a szakápolói béremelésről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.

Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.

Az ágazatvezetés sokkal inkább priorizálja a fekvőbeteg-ellátást, mint a szakrendelők fejlesztését – hangzott el a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján, ahol az államosítással kapcsolatos ellenérvek is elhangzottak.

A mellrákdiagnózisok és -műtétek száma is visszaesett, az első járványhullámban például 20-30 százalékkal, írja a 444.hu.

Egy felmérés szerint a szakdolgozók 38 százaléka távozna a közegészségügyből: pályát váltana, vagy átigazolna a magán­szektorba, írja a Hetek.

Az ötödik Orbán-kormánynak bőven lesz, lenne tennivalója az egészségügyben, írja elemzésében a Növekedés.hu.